E-mail

info@legyellucid.hu

Tiktok / Instagram

Legyél Lucid

Hogyan találkoztam a tudatos álom világával először?

Az első tudatos álom során édesapám Dodge-ában ülök…Egy nagyon szűk helyről állok ki az autóval. Mellettem ül egy barátom…

Felvezettem egy dombtetőre, ami arra a dombra emlékeztetett, ahol kiskoromban telkünk volt. Letettem a kocsit, és elkezdtem a domboldalon lefele hatalmasakat ugrálni a kertesházak között… A cél a domb alja volt. Egy fűzfa alá értem… Ránéztem a fára, és ezt mondtam:

„-Ez csak egy álom”

(Innentől kezdve az álom megpróbált visszaterelni a tudattalan sodródásba). A fűzfa ragyogni kezdett, gyönyörű volt, világított. Ez teljesen lenyűgözött, majd tovább ugrottam lefelé.

A következő fűzfa ágai és levelei szőrmókok, puhák voltak és a fa arany színűen ragyogott. Bámultam és egy pillanatra csak „voltam”,  és gyönyörködtem. Majd itt azt mondtam…

„-Ez akkor is csak egy álom”

(Ez után már a kevésbé szép verzióval próbálkozott az elmém, hogy visszanyerje az uralmat az alvásom felett). Majdnem leértünk, de abban a pillanatban elhibáztam a landolást, nagyon beütöttem magam. A barát, aki az elején az autóban ült végig ugrált utánam…  Neki is az utolsó ugrás következett.. 2 vastag faág között kellett volna átrepülnie, majd onnan a fűre érkeznie. Ugrás közben a jobb keze nekicsapódott a felső ágnak, és szó szerint felrobbant. Mikor mellém ért, azt mondtam „-Ilyen már velem is volt, de az öngyógyító képességemmel megoldottam”. Itt bevillant egy kép, hogy én vagyok megsérülve egy panelházon…Majd felébredtem. (Az, hogy tényleg álmodtam-e már ilyet, sajnos sosem fog kiderülni, mert nem emlékszem ilyen álomra.) 


Az első Tudatos Álmomban így hát csak épp rájöttem, hogy álmodom, majd a tudatalattim próbálta visszavenni ezt a felfedezésem, először azzal, hogy lenyűgöz, elterel. Majd mikor próbáltam nem hagyni magam, akkor azzal, hogy elrontja az álmot. Azután, ahogy megsérültem, már egyáltalán nem volt tudatos az álom, így a vége teljesen tudattalan álommá avanzsált.

Elég gyakori első pár alkalommal ez az élmény, amelyben hiába jövünk rá, hogy álmodunk, sajnos ez a realizálás nem marad fenn sokáig. Erre is lesz még példám. Nem kell megijedni, ez is fejleszthető szépen, ahogy majd látjátok a történeteimben, vagy tanuljátok a tanfolyamomom.

Ajánlott cikkek

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük